Annyi sértettet hagy maga után a kormány, hogy nehéz elképzelni, hogyan is állhat még mindig nyerésre a közvéleménykutatásokban. Számba véve mindazokat, akik saját bőrükön tapasztalták meg Orbánék gátlástalan lenyúlási és hazudozási technikáit, arra kell jutnunk, hogy mifelénk valakik vagy nem normálisak, vagy nagyon is normálisak, és úgy hazudnak a közvéleménykutatóknak a pártpreferenciájukról, mint a vízfolyás.
Ott van ugyebár az a néhány millió ember akinek lenyúlták a nyugdíjmegtakarítását. Oké, lehetettek akik hazafiúi érzelemtől áthatva önként adták, de mára nekik is ki kellett ábrándulniuk, hiszen látjuk, hogy a cirka 3000 milliárd forintot teljesen hiábavaló módon nyúlták le, a haza ettől egy lépést sem ment előre. Azok meg, akik belekényszerítve érezték magukat pénzük visszaadásába, azóta csak jobban berághattak, hiszen nagyon gyorsan kiderült, hogy amivel fenyegették őket – a magánnyugdíjpénztárban maradók későbbi befizetéseiből sem lesz nyugdíj, abból néhány hónapon belül visszakozott a kormány.
Ott vannak aztán a földművesek, akik ugyancsak remélték, hogy az állam által kezelt földekből 20 évre saját termőföldet kapnak. A traktort megvették, a vetőmagot el is vetették, amikor kiderült, hogy ebből a forrásból bizony senkinek nem lesz földje, azt ugyanis új földesurak kapják, a régieknek önálló gazdálkodásra lehetőséget nyújtó föld biztosan nem, csak a bérmunka jut.
Ott vannak azután az iskolák, és gyerekeket nevelő szülők. Kivéreztetett, önállóságától megfosztott iskolák, kusza finanszírozás, fejetlenség, elhalasztott pedagógusi életpálya modell, másfél évfolyam az első osztályokba kényszerítve, erkölcstan, hittan, egységes tanterv, vagyis csupa olyan dolog, amitől egy normális pedagógus a fejét fogja értetlenül: kik ezek az állatok?
Folytatódik a sor a röghözkötéssel, képzési hozzájárulással, leépített férőhelyekkel letámadott diáksággal, szüleikkel és oktatóikkal. A Magyarországon 2010-re éppen csak beindult felsőoktatási bizniszt egyik pillanatról a másikra a földdel tették egyenlővé, leépítés, leépítés hátán gyakorlatilag az össze felsőoktatási intézményben, kontraszelektálódó tanári kar, külföldre menekülő tanulók, amerre a szem ellát.
Egy hete tették tönkre a trafik bizniszt, ami több ezer családnak adott megélhetést, ha nem is kifejezetten jót, de mégis, volt munka, abból pénz, és még némi önállóság is. Ezek a családok most a gazdákhoz hasonlóan mehetnek kereskedelmi napszámba azaz minimálbérre, esetleg némi bejelentés nélküli többletjutatással, mert bent ülni a boltban és cigit eladni, azt azért körülbelül mindenki képes, amihez ebben a munkában némi ész és tapasztalat kellett, az mostantól hálózati központok végzik, az biztos. Mégis kire szavaznak ezek az emberek, miután azt olvassák, hogy az új tulajdonosokat a helyi Fidesz elnökök választották ki?
Ne feledkezzünk meg a március idusán autójukban rekedt tizenegynéhány ezer honfitársunkról, barátaikról és hozzátartozóikról, akik a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy a rosszul szervezet, természetesen központosított védelmi rendszerben az alsóbb vezetési szintek nem merik meghozni a legelemibb döntéseket sem, ha meg ezzel egy időben a felső vezetés kitüntetési ünnepségen lapogatja részegen egymás vállát, akkor a helyzet kezeléséhez szükséges döntések egyáltalán nem születnek meg. A jelentés ellenben, amely szerint mindenki a helyzet magaslatán állt, már másnap ott van íróasztalon.
Mostanában küldik el a kórházakból a nyugdíjas korú orvosokat és ápolószemélyzetet. Van szerencsém kórházat látni belülről, megsúgom, káosz lesz. A fiatal orvosok már rég leléceltek, aki még nem, annak is van állásajánlata minden héten, az időseket meg most rúgják kifelé. Most szólok, hogy nemcsak beteg által ismert orvosi karról van szó, a kórházak legmélyebb bugyraiban sokszor ott, ahol a beteg nem is találkozik velük nagyon sok nyugdíjas korú szakember végez nagyon fontos munkát. Laboreredményeket, felvételeket elemez, csupa olyan dolgokat csinál, amihez tapasztalat kell. A magánbiztosítással rendelkező néhány tízezer család kivételével mindenki meg fogja tapasztalni, hogy e tudás nélkül kórház kezére adni magunkat bármilyen problémával nem egyéb, mint szerencsejáték.
Tudom, hogy nem teljes a felsorolás, de elégnek érzem. Ahhoz mindenképpen elég, hogy lássuk, a Fidesz kormány csak sebesülteket hagy maga után bármerre fordítja vigyázó tekintetét. És ez egyre inkább így lesz. A magától eltelt, végletekig központosított hatalmi struktúra mindig és mindenütt a hülyeség és a kapitális hiba melegágya, mert hiányzik belőle a kontroll. A választásokig hátralevő egy évben nagyon sokat fogunk még kínunkban nevetgélni, és nagyon nehéz elképzelni, hogy ez a sok kényszeredett kacaj ne álljon össze egyetlen mindent elsöprő röhögéssé.
Félő persze, hogy ebbe a nagy fene röhögésbe valaki megpróbál belerondítani. Nagy rá a késztetés, mert ez a holdudvar minden korábbinál nyíltabban, és kevésbé körültekintően űzi kisded játékait, más se hagynak maguk után csak nyomokat és bizonyítékokat. Idegesek lesznek, amikor fölharsan a röhögés, lesz, aki átáll és árulkodik, lesz, aki a “parancsra tettem” mögé bújik, lesznek sokan, akik kitartanak a bukásig. És ne legyenek kétségeink, ők megpróbálják majd belénk fojtani a nevetést. Akkor és ott kell majd nagyon észnél lenni, ellenzéki oldalon is ott válik majd el a szar a májtól.