Lelőtték a gellérthegyi vaddisznót

Tegnap délután puskával végeztek a Gellérthegyen a több mint egy hete megismert vaddisznóval. A tetemet nejlonba csomagolva vitték el a helyszínről a vadászok. A „hajsza” sokadik fordulója volt ez, az állatot többször meglőtték altató lövedékkel, de mindig volt még annyi ereje, hogy elcsörtessen, és valahol eltűnjön, úgy aludja ki magát. A hegyi szájhagyomány három ilyen sikertelen hatósági kiszállásról tud, az állatból már több piros loboncú altatólövedék kandikált kifelé, amikor tegnap végeztek vele.

Töredékes információink szerint a helyiek egy része kedvelte az állatot, többen etették, a gyerekek egészen közel merészkedtek hozzá. Amint a képen is látszik, nem volt nagy állat, 60-70 kilósra becsülték. Egy ilyen vaddisznó már tud komoly sérülést okozni, nekironthat, feldöntheti az embert, de egyetlen ilyen infónk sincs, sőt úgy hírlik a sokan szerették a Rezeda és a Minerva utca környékén, egyes családok pedig kifejezetten gondoskodtak róla, kirakták neki az ételmaradékot, almával etették és persze fényképezték. Vacsorázni állítólag a Rezeda végébe járt, uzsonnázni viszont a Minervába a gyerekek legnagyobb örömére. Jellegzetes vaddisznó szokás szerint imádott fákon vakarózni, efölötti kéjelgésében akár 2-3 méter közelre is engedte magához az embereket, majd röfögve távozott.

 

A kedélyes fúvócsöves altatási kísérletek után a rendőrök tegnap a házakba parancsolták a bámészkodókat, akkor már lehetett sejteni, hogy nincsenek vicces kedvükben, mert velük volt az a vadász is, aki már napokkal korábban az állat kilövését javasolta. Nem kell azonban vérszomjas ámokfutóra gondolni, ő veszélyesnek gondolta a több altató injekciót hordozó a testében figyelő állatot, betegségekkel érvelt és azzal, hogy nagy valószínűséggel nem állná már meg a helyét a természetben sem, ha kivinnék a Buda környéki hegyekbe.

 

Jó magyar szokás szerint a disznó ügy megosztotta a hegyieket, egyes apukák és anyukák féltették gyerekeik testi épségét, mások – még az altatólövedékes próbálkozások idején is – direkt rossz irányba küldték a vadászokat, ami újabb ékes bizonyítéka annak, hogy passzív rezisztenciában nincs királyabb a magyarnál.

 

Az ilyen volt, ilyen lett látvány mindenesetre nagyon szomorú, és ez fölvet egy alapvető kérdést. Ha az összes vadász és rendőr tudja, hogy a disznó az altatólövedék bakapása után még el tud szaladni, akkor miért nem hoznak magukkal egy kutyát, aki fél órával később megtalálja az alvó állatot, vagy miért nem helyezkednek úgy a viszonylag kis területen, hogy maguk megtalálják? Így nyilván elkerülhető lett volna a kudarc és a frusztráció, ai szerintem a végén a kilövéshez vezetett.